Biztos sokan elgondolkodtak azon -vagy nem-, hogy miért olyan kevés a női elnök? A világ történelme során aránylag nagyon kevés női elnök volt/van világszerte összehasonlítva a férfi elnökök számával. Eddig összesen 79 országban került nő elnöki illetve miniszterelnöki tisztségbe.
Leggyakoribb feltevés az, hogy egy női elnök valószínűleg nem tudna olyan "kemény kézzel" kormányozni egy országot, mint egy férfi. Egy nő könyörületesebb lenne és talán befolyásolhatóbb. Jó pár munkatársam és ismerősőm is ezen a véleményen van. Ilyenkor én mindig kifejtem, hogy szerintem ez nincs így. Bár vannak olyan úgynevezett viccek ahol azzal tematikáznak, hogy egy nő háborút robbantana egyetlen férfi miatt vagy féltékenykedés miatt, de lássuk be ez már igazán teátrális hasonlat.
Nem hiszem, hogy egy nő adott esetben nem tudna olyan sikeresen kormányozni egy országot legyen az nagy vagy kicsi, mint egy férfi. Hisz nem azon múlik, hogy milyen neműnek született az illető, hanem, hogy mennyire talpraesett, megfontolt, céltudatos és vajon mennyire jártas a politikában? Mennyire van tisztában az ország helyzetével és vajon tudja-e, hogy mire van szüksége az országnak illetve, hogy mivel teheti a legjobbat a "népnek"?
Természetes -e vagy sem azért azt be kell látnunk, hogy a diszkrimináció néhány országban jelen van politikai téren is. Én legalábbis nem nagyon látok rá esélyt, hogy mondjuk Oroszországban a közeli jövőben női elnök kerülne ebbe a pozícióba.
Ami különösen érdekes , hogy még a demokrácia előtt rengeteg királynő volt hatalmon és sokszor jobban képviselték az országaikat, mint a férfi uralkodók, persze viszont is így van ez, van, hogy nem volt megfelelő a királynő, míg a férfi igen. Ez így is lesz persze, de ez a változatosság jellemez minket. A rossz döntések, lépések is az élet része függetlenül attól, hogy kik vagyunk vagy mit dolgozunk. Persze itt is ugye azért a hatalom a lényeg, hisz egy országot irányítani nehéz feladat, felelőséggel és hatalommal jár. És szerintem ilyen helyzetben egy megfelelő személy nemtől függetlenül is képes helyt állni.
Rengeteg olyan kommentet olvastam amelyben néhányan kifejezik, hogy mekkora szerencse, hogy Trump nyerte a választásokat, mert már, hogy nézett volna ki Clinton asszony elnökként, és egyéb érdekes megjegyzések. Hát nem tudom. Trump se egy szépség, de kit érdekel?
Én is tisztában vagyok, hogy a mai napig sok az előítélet ilyen téren. Furcsa tekintetek ha egy nő úgynevezett "férfi munkát" végez, vagy ha a nő nem ül otthon a gyerekkel és nem a párja kis személyes szolgája. Van egy barátnőm aki autószerelő egy műhelynél, volt olyan aki inkább máshová vitte az autóját, mert nehogy má' egy nő szerelje az autóját.
Kiváncsi vagyok, hogy vajon mikor éri el a világnézet azt a pontot amikor az egyenjogúság tényleg egyenlő mértékű lesz és nem csak egy szó amit kimondunk, de valóban a gondolattól irtózunk. Hisz akárhányszor megjelenik egy egyenjogúsági cikk a neten, szinte rögtön jönnek a fröcsögő kommentek, hogy nekünk nőknek semmi sem jó, meg, hogy mit akarunk még...stb. Általában az van, hogy azok a nők akik nagyon egyenjogúság hívők tuti nem százasok, meg, hogy túl sokat gondolnak bele mindenbe. Tény, hogy van olyan nő aki azért harcol lelkesen, mert férfigyűlölő. Ilyen is van elismerem, nem csak a férfiak utálhatják a nőket hanem viszont is megvan ez elég rendesen.
Én hívő nem vagyok, de nem hiszem, hogy van különbség két nem között. Csupán a testfelépítés és a gondolkodása más mindenkinek. Ember-ember. A természetünk tesz minket egyedivé és különlegessé nem pedig az, hogy milyen nemi szervvel rendelkezzük.
Lassan, de biztosan el kéne határolódnunk attól, hogy kirekesszünk másokat pont azért, mert "másak". Vagy azért nézünk ki valakit, mert szegény, homoszexuális, nő vagy férfi, kisebbségi. És én valamilyen különleges oknál fogva nem bírom megérteni. Értelmes, gondolkodó lények vagyunk, és néha a gondolkodásunk a béka feneke alatt van. Annyira modern világban élünk és civilizáltak vagyunk, hogy luxusnak kéne számítania az előítéleteknek. Vannak hülyék, de nem mindenki az ez is pont ilyen dolog. Talán majd egyszer ezt is megérjük.
Nem tudhatjuk, hogy Clinton milyen elnök lett volna, sem azt, hogy Trump milyen lesz, hisz szegény ember az aki ígérni sem tud ugyebár. Reméljük a legjobbakat, és persze azt, hogy nem elmebeteg. És legyünk kicsit elfogadóbbak ha van rá módunk.
Utolsó kommentek